Ki fizeti a bérlő rezsitartozását?

Ha a bérlő nem fizeti a rezsit, a számla nem tűnik el. Hogy kitől kérik a pénzt, az a szolgáltatáson múlik. A víznél a törvény szerint a bérlő után a tulajdonos felel. A villanynál és a gáznál az számít, kinek a nevén van a szerződés.

A víz: a bérlő után Ön felel

A víziközmű-törvény szerint felhasználó az, aki a szolgáltatást igénybe veszi. Utána, sorrendben, az ingatlan tulajdonosa következik (Vksztv. 2. § 6., a 2026. október 26-án hatályos szöveg). A BH 2024.12.297 számon közzétett bírósági döntés is így értelmezi a szabályt. Ha tehát a bérlő nem fizeti a vízdíjat, a szolgáltató Önhöz fordulhat. Ezért akkor is érdemes figyelnie a vízdíjat, ha a többi rezsi a bérlő nevén van.

A villany és a gáz: azé a tartozás, aki szerződött

A villany- és a gáztartozásért az felel, aki a szerződést kötötte. A villamosenergia-törvényben nem találtunk olyan szabályt, amely a bérlő után a tulajdonost is felelőssé tenné (Vet., 2026. október 26.). A gáztörvényt külön nem néztük át.

Ha tehát a szerződés az Ön nevén van, a szolgáltató Öntől kéri a pénzt. Egy budapesti tulajdonos bérlői nagyjából három évig sem bérleti díjat, sem rezsit nem fizettek. Az áramszolgáltató körülbelül 2,5 millió forintot követelt tőle (HVG, 2022. november 17.).

Kinek a nevén legyen a mérő

Ebben a tulajdonosok nem értenek egyet. Aki a saját nevén hagyja a szerződést, maga lesz az adós. Aki a bérlő nevére íratja, az egy tulajdonos szerint csak akkor tudja meg, hogy tartozás van, amikor kikapcsolják a szolgáltatást. Ő így nagyjából 400 000 forintot és közel egy évet veszített (fórumbejegyzés, 2021). Egy másik tulajdonos szerint a szolgáltató a hátralékot és a visszakapcsolás díját akkor is a tulajdonostól kéri, ha a szerződés a bérlő nevén van. Egyik megoldás sem véd meg önmagában.

Sok tulajdonos azt is írja, hogy nem kapcsolhatja ki a szolgáltatást azért, hogy így fizetésre kényszerítse a bérlőt (fórumbejegyzés, 2014; Reddit, 2024). Ezt a szabályt nem ellenőriztük. Egy vidéken élő tulajdonospár XIII. kerületi lakásában a bérlő közel két évig nem fizetett. Kikapcsolták az áramot, a bérlő visszakapcsolta, és 550 000 forintos villanyszámla maradt utána (Telex, 2025. február 18.).

Mire jó a havi elszámolás

Ha senki nem figyel oda, a tartozás észrevétlenül nő. A havi elszámolásból ez időben kiderül. Érdemes havonta így eljárni:

• Gyűjtse össze a mérőállásokat és a szolgáltatók számláit.
• Számolja ki a bérlő részét, és írja mellé, miből számolt: melyik mérőállásból, melyik számlából, milyen arányban.
• Küldje el az elszámolást a bérlőnek, és nézze meg, megérkezett-e a pénz.

Ha a rezsit a fogyasztás arányában hárítja át a bérlőre, az nem jövedelem, így adót sem kell fizetnie utána (Szja tv. 17. § (3a)). Érdemes tehát arányosan számolni, úgy, hogy később is igazolni tudja. Előfordul, hogy a rezsi egy részét létszám vagy átalány szerint hárítja át, például a csatornadíjat vagy a szemétszállítást. Hogy ez a rész is kiesik-e a jövedelemből, azt a forrásaink nem döntik el.

Miért számít az első hónap

Egy havi rezsirész még kis összeg. A fenti esetekben a tartozás hónapok és évek alatt gyűlt össze. Ezért érdemes már az első hónapban lépni. Ha a bérlő egy hónapban nem fizeti a részét, Ön még abban a hónapban tudjon róla, és szóljon neki írásban. Jobb, ha nem a szolgáltató felszólításából tudja meg.

Két dolgot érdemes még megtenni. Amikor a bérlő beköltözik, írja fel a mérőállásokat, és fényképezze le őket dátummal. A szerződésben rögzítse, ki olvassa le a mérőket, és melyik napon.

Nyitott kérdések

• Van-e a gáztörvényben olyan szabály, amely a bérlő után a tulajdonost is felelőssé teszi? Ezt nem néztük meg.
• Kikapcsolhatja-e a tulajdonos a szolgáltatást? Ezt nem ellenőriztük.
• Ha a tulajdonos cég, kell-e áfát fizetnie a továbbszámlázott rezsi után? A NAV álláspontját nem találtuk meg. A szakmai kérdés-válasz oldalak nyitott kérdésnek tartják.

A Valamint havonta számolja el a rezsit, a mérőállásokból és a számlákból. Minden tételnél megmutatja, miből számolt. Ha a bérlő nem fizeti a részét, már az első hónapban szól a tulajdonosnak.

Források

• A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (Vksztv.) 2. § 6. pontja, az njt.jog.gov.hu oldalon olvasva 2026. október 26-án.
• BH 2024.12.297, a víziközmű-szolgáltatásról, az Adózóna közlése szerint, 2024.
• A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (Vet.), átnézve 2026. október 26-án.
• A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 17. § (3a) bekezdése, 2026. október 26.
• HVG a bérlőkről, akik évek óta nem fizetnek, 2022. november 17.
• Telex a vidéken élő tulajdonospár esetéről, 2025. február 18.
• Tulajdonosi tapasztalatok: gyakorikerdesek.hu, 2014. november 29. és 2021. február 18.; Reddit, 2024. február 18.
• Adózóna kérdés-válasz a továbbszámlázott szolgáltatásról, a kutatás 2026. október 26-án olvasta.
• A nyitott kérdések: saját kérdéseink adótanácsadónak, 2026. október 27., még válasz nélkül.